Papagájok
Nimfa papagáj

Papagáj

Elhagyott háziállatok

Elhagyott háziállatok


A papagájok kétszeresen is traumatizált lények: először megtagadják tőlük a nyájban élés természetes ösztönét, majd az őket birtokló emberek társaságát is. A vadon élő papagájok számára olyan a szabad levegő, mint a bálnáknak a víz, együtt élnek benne, egy kissé bonyolult rendszer szerint, de természetes módon. A szoros társadalmi csoportosulásokban élő papagájokról a tudósok csak a közelmúltban fedezték fel, hogy mindegyikük olyan egyedi, beazonosítható hívójellel rendelkezik, mint az emberi nevek.

A papagájok a születésük után kicsivel már megtanulják a kommuniákció alapjait, mely az emberivel egyenértékű vokalizálást jelent. Ezzel válnak képessé arra, hogy kommunikálhassanak saját állományuk tagjaival és más nyájakkal is. Ezen képesség a népszerűségük egyik alapvető oka is, hiszen az emberi beszéd elsajátítására is képesek, és mivel egy papagáj sokszor 60-70 évig is elél es szellemi képességei egy 4-5 éves emberi gyerekével vetekednek, ezért gyakran végzik ketrecben, fogságban.

Amikor a tavaly nyáron ott voltam, 34 papagáj volt a Serenity Parkban - ez a régió több mint 350 fajának állományát képviseli a psittaciformes rendből. Többségük mentett madár. Hogy mitől kellett megmenteni ezeket a mélyen traumatizált volt háziállatokat? Az elhagyottságtól, mert túlélték gazdáikat, vagy megunták őket, vagy olyan emberhez kerültek, akinek nem való a papagáj.

www.000webhost.com